Penész a beltérben

A penészesedés elkezdődéséhez már néhány feltétel teljesülése elegendő. Tulajdonképpen az emberi környezet tökéletesen megfelel a gombák növekedéséhez, és szaporodásához. A beltéri hőmérséklet 20 és 30°C között ideális a penészgombák számára, de akár az 50°C-os hőségben is képesek életben maradni.

A növekedéshez és a spóraképződéshez nedvességre van szükségük, amely a legtöbb penészgomba esetében 70-80%-os relatív páratartalmat jelent. A gomba tápanyagforrásai a szerves anyagok, amelyek a beltérben igen változatos formában és magas számban megtalálhatók. A növényekkel ellentétben a penészgomba nem igényel fényt a növekedéshez, oxigént is csak keveset, így legtöbbször olyan helyeken jelenik meg, ahol alapesetben észre sem vesszük, például bútorok hátulján, vagy a fal eltakart részein.

Általánosságban elmondható, hogy a penészgomba a savas környezetet kedveli, így a lúgos kémhatás kedvezőtlen számára, ezért meg kell válogatni az építőanyagokat, amelyből a fal épül, valamint a vakolat anyagát és a tapéta, vagy a festék összetételét. Ilyenkor érdemes ásványi építőanyagot, mészbázisú vakolatot alkalmazni, mert ezzel megelőzhető a penészesedés.

Hamis népi módszer a fal ecettel való lemosása, hiszen az ecet savas kémhatású, amivel nemhogy megszűntetnénk a problémát, még rontunk is a fal állapotán. A nedvesség sokféleképpen bejuthat a lakásba, ezért elsősorban ennek megakadályozására kell törekedni az építkezés során.

A jól szigetelt falak, az ablakok, ajtók megfelelő zárása még nem jelent teljes megoldást, hiszen a beltérben keletkező párától csak a rendszeres szellőztetéssel szabadulhatunk meg. Ellenkező esetben a lakásban tartózkodók kilégzése által, a főzés, vagy a lakásban száradó ruhák miatt kialakuló pára a beltérben csapódik le, optimális viszonyokat adva a gombáknak. Ez fokozottan érvényes a téli hónapokra, amikor a fűtést használjuk, hiszen a jó melegre felfűtött szobákat ritkábban hagyjuk szellőzni.