Allergia és beltér
Világszerte nő az allergiások száma, jelenleg minden harmadik ember szenved valamilyen légúti problémától, tehát allergiás és közöttük egyre több az asztmás. A fiatalok, kisgyerekek körében ez az arány még rosszabb. Az allergiások számra évről-évre nő és jelenleg esélye sincs, hogy jövőre kevesebben legyenek, mint idén.
De mi is történt az elmúlt 20 évben?
Ha visszanézünk, látjuk, hogy 20-50 évvel ezelőtt nem is léteztek légúti allergiás emberek.
Pedig a pollenek (mogyoró, parlagfű, stb) és egyéb ma divatos allergének akkor is léteztek, sőt elődeink a közepén dolgoztak és töltötték egész napjukat munka közben. Mégsem voltak betegek tőle. Mi történt? Hol a probléma forrása?
Három tényező együttes hatása befolyásolja az egészségünket:
- mit viszünk be a szervezetünkbe, hogyan tápláljuk
- hogyan gondolkodunk, lelki egyensúly
- milyen környezetben élünk, milyen külső terhelés ér minket
Mi ezen tényezők közül a harmadikkal foglalkozunk, a belső tér egyensúlyával, tisztaságával, mely sok-sok tapasztalat alapján látványos hatással van egészségünkre, kinek nagyobb, kinek kisebb mértékeben.
Életünk jelentős részét, átlagosan kb. 80-90 százalékát zárt térben, bent töltjük. Többségünk irodában dolgozik napi 6-12 órát és utána hazamegy, ahol eltölti a nap másik részét , majd másnap kezdi elölről. Így logikus, hogy a beltérnek a minősége alapvetően befolyásolja egészségünket.
Teljesen mindegy, hogy egy városban, vagy egy erdő közepén mérjük az irodánkat, lakásunkat, a beltér levegője 20-100 szennyezettebb, mint az adott kültéri környezet levegője. Miért is?
Teljesen mindegy, hogy egy városban, vagy egy erdő közepén mérjük az irodánkat, lakásunkat, a beltér levegője 20-100 szennyezettebb, mint az adott kültéri környezet levegője. Miért is?
Mindennek az alapja a kinti levegő, ami bejut szellőztetéssel és a nyílászárókon. Ami kint van, az bent is megtalálható, így ekkor járunk 1:1 aránynál. Mindehez egy zárt térben a szennyező anyagok felhalmozódnak és koncentráltan jelennek meg. Az arány tehát folyamatosan romlik.
Jó példa erre a cigaretta. Ha valaki szabadtéren elszív egy cigarettát, akkor a káros anyagok gyorsan eloszlanak a nagy légtérben. Ha ezt a cigarettát egy szobában szívják el, akkor még 30 nap múlva is kimutathatóak a rákkeltő anyagok.
A harmadik tényezőt a civilizációs kényelmünk és mai életvitelünk adja.
- főzünk, sütünk, mely olajos gőzöket jelent,
- spray-ket, dezodorokat, vegyszereket, stb..., vegyi anyagokat használunk, általában elmondható, hogy túlzott a vegyszerfelhasználás!
- formaldehid, mely nagyon sokáig, 10-15 évig párolog és megtalálható a lakokban, festékekben, bútorokban, stb... (ez aztipikus új szag, amit érzünk, ha veszünk valamit, vagy amikor kinyitunk egy újságot, stb.)
- takarítunk, porszívózunk és ez terheli, szennyezi legjobban a belteret.
Mi a harmadik tényezőre tudunk komoly befolyást gyakorolni és így tudjuk hatékonyan javítani a beltéri levegő minőségét.
A rossz arány megfordítható és a beltér tisztább lesz - függetlenül a földrajzi helyétől - mint a külső környezet levegője.
A rossz arány megfordítható és a beltér tisztább lesz - függetlenül a földrajzi helyétől - mint a külső környezet levegője.
Ha a belső környezet jelentősen megtisztul, akkor a szervezetünket terhelő por és allergének mennyiség is lecsökken, ami jótékonyan hat szervezetünkre, merőrizzük egészségünket, vagy javul az állapotunk.
